Veszélyes hazugságok az interneten 2.: Élj a mának, a következmények meg kit érdekelnek?

Láttál már olyan videót vagy fotót, amikor a talpig Chanelbe öltözött, Hermés Birkin táskát lóbáló, Jimmy Choo cipőben tipegő influenszer capuccinót rendel a Dior-kávéházban Saint Tropez-ban, esetleg Moon Boots-ban és bokáig érő nercbundára vett Dior táskával parádézik Aspenben vagy St. Moritzban, és közben kiírja, hogy a bankszámláján csak pár dollár/euró van? Az üzenet egyértelmű: élj a mának! Carpe Diem, ahogy a latin nyelvű mondást idézik előszeretettel – és rosszul! 

A nagy római költő, Horatius alighanem forogna sírjában, ha tudná, hogy mivé torzították egyik leghíresebb gondolatát. A pontos fordítás valahogy úgy hangzana, hogy Ragadd meg a napot, vagyis Élj minden nap tudatosan. A jelmondat alapja sem az, hogy ki tudja, meddig élünk, sokkal inkább az a belátás, hogy az ember csak MOST tud élni, mindig az adott pillanatban, és ha nem arra koncentrál, hanem mondjuk a múlton rágódik vagy a jövőn aggódik, akkor mindig elszalasztja a jelent, és végül drámai erővel rohanja meg az érzés, hogy elszalasztotta az életét. 

A horatiusi filozófia szerint ezért koncentráljunk arra, ami éppen történik, éljük át a lehető legteljesebben. Ne belapátoljuk az ételt és ledöntsük az italt, hanem élvezzük az ízeket. Merüljünk el egy beszélgetésben, ne automatikusan válaszolgassunk közhelyeket. Ha dolgozunk, ne kalandozzunk el a figyelmünk, akkor pontosabban, jobb eredménnyel és gyorsabban végzünk még akár a házimunkával is – és így élvezni is fogjuk!

Ha viszont kikapcsolódunk, akkor figyeljünk a filmre, amit nézünk, a regényre, amit olvasunk vagy az éppen hallott zenére, és ne hagyjuk, hogy a gondolataink összevissza száguldozzanak, amíg arra nem eszmélünk, hogy körülöttünk tapsolnak a nézőtéren, vagy hogy egy szóra sem emlékszünk a könyvünkből. Egy felmérés szerint az emberek többségének fogalma sincs, milyen színű a szomszéd ház – ez arra utal, hogy automata üzemmódban, vakon és süketen vágtatnak át az életükön. Kifejezetten az ilyen robotpilóta-üzemmódú élet ellen kínál megoldásokat a mindfulness (tudatosság) – programok, de a különféle meditációs- és koncentráció-gyakorlatok is segíthetnek, hogy figyelmesebben éljünk. 

Ennek persze az égvilágon semmi köze a hedonista életmódhoz, nem a pillanat kifacsarására és eszement harácsolásra tanít, ellenkezőleg! Amire ma sokan hivatkoznak, amikor alibit keresnek a saját felelőtlenségük és pazarló életmódjuk miatt, egy divatos mozaikszó, a YOLO, vagyis „You only live once”, magyarul csak egyszer élsz. Ebből eredhetnek az olyan, Tiktokon terjedő üzenetek, amikor egy férfihang magyarázza rettenetes angol akcentussal és kellő (?) mennyiségű káromkodással ízesítve, hogy miért ne spórolj, miért szórd el az összes pénzed minden vágyott luxusra – azonnal! 

Ezt a videót számtalan körülrajongott influenszer „megfilmesítette”, persze mindig vásárlás vagy bulizás, utazás közben láthatjuk kizárólag, esetleg a pár eurós számlaegyenlegükkel dicsekedve. A csábítás pedig óriási: ha ők megtehetik, hogy így élnek, pénz nélkül is luxusban, miért ne tehetnéd meg te is? Az egésszel csak egy – pontosabban két – baj van. 

Mi van, ha az influenszerek (már megint) hazudnak, és szó sincs arról, hogy ne lennének euró- vagy dollártízezreik (millióik) a számláikon? De mondjuk, hogy a luxusban fetrengő lányok és fiúk nem hazudnak, és valóban egyetlen fillért sem spórolnak. Ez a nagyobb baj. Ugyanis azzal érvelnek, hogy senki nem tudhatja, meddig él, vagyis bármelyik nap lehet az utolsó, ezért hülyeség várni a vágyak kielégítésével, és mondjuk spórolni. Élj a mának, hiszen lehet, hogy nem lesz holnap. 

A probléma az előfeltevésekben van (a logikában ezt hamis vagy elégtelen premisszának nevezik), mert azzal nem számol, hogy mi van, ha holnap is élsz? Már pedig a húszas, harmincas, negyvenes éveidben azért általában igenis felébredsz másnap. De mit csinálsz, ha arra ébredsz, hogy nem tudod befizetni a számláidat és nincs miből ennivalót venned? Nem beszélve a felelőtlenség okozta lelki problémákról, a stressztől és szorongásról, amit a létbizonytalanság okoz, és a szégyenről és önvádról, ami a személyiséget rombolja. 

Az igazság pillanata ugyanis előbb-utóbb eljön, senki nem élhet hosszú ideig afölött az életszínvonal fölött, amit a bevételei alapján valójában megengedhet magának. Erre is találni példát a közösségi oldalakon: videókat, amikor emberek bevallják, hogy nem tudják tovább fizetni az albérletüket, vagy éppen el kell adniuk a korábban fedezet nélkül vásárolt luxustáskákat vagy -órákat, mert a mindennapi létfenntartásukra kell a pénz. Őket mutatja be a következő blogbejegyzés.