Észre sem veszed, ahogy rábeszélnek a vásárlásra

Nem, ez nem reklám, mondod magadnak, csak egy videó arról, hogy valaki kitakarítja a fürdőszobát. Vagy megmutatja az aznapi szettjét. Amúgy is, tisztában vagy azzal, hogy minden pillanatban pénzköltésre akarnak ösztönözni, tehát te már nem dőlsz be a trükkjeiknek. Ezt gondolod? Tévedsz.

1. Sűrítés.

 Ha a közösségi oldalakat nézed, mást sem látsz, mint kicsomagolós (unboxing-, haul-) videókat, gyere-velem-vásárolni-videókat, készülődj velem-videókat. És akkor ott vannak még a „run don’t walk”, vagyis rohanj az üzletbe, és vedd meg, amit az adott tartalomgyártó éppen kínál. Nem beszélve a direkt reklámokról. Vagyis: bárhová nézel, minden arról szól, hogy az egész világ folyamatosan vásárol. Persze, hogy sürgető kényszert érzel, hogy te is rendelj valamit azonnal! 

Valójában az influenszerek nem vásárolnak naponta kétszer, sőt, a leggazdagabb milliárdosfeleségektől- és gyerekektől eltekintve naponta sem, csak a rengeteg videó egymásra zsúfolva ezt a látszatot kelti. Ellenszer: tudatosítsd magadban, hogy minden nap, vagy akár csak minden héten új ruhát, cipőt, táskát vagy parfümöt vásárolni elmebeteg mennyiség. 

2. A sok mindig több, mint elég

 Előfordult már veled, hogy elindultál venni mondjuk egy pulóvert vagy egy nadrágot, hogy aztán egy egész zacskó holmival térj haza? Bár valójában nem akarták semmi mást venni, hiszen csak arra az egy darabra volt szükséged, mégis megtetted, mert valahogy hiányérzeted volt. Manapság csak igen ritkán látni a pénztár előtt kanyargó sorokban olyat, aki csak egyvalamit vásárol, és ennek megint csak a közösségi média hatása lehet az egyik oka. 

Nemcsak az számít ugyanis, hány ilyen videót sodor eléd az algoritmus, hanem az is, mit látsz bennük: egy csinos nő egész zsák vagy hatalmas doboz ruhát cipel be, pakol ki, önt az ágyra, hogy aztán mindet felpróbálja. Amivel azt sugallja, hogy mindjárt egy egész ruhatárt kell hazavinni az üzletből, aki csak egyvalamit vesz, nem is vett semmit. 

Csakhogy az már nem derül ki a videókból, hogy az influenszerek a bemutatott holmik nagy részét, vagy akár az összeset visszaküldik, és persze a pénzt is visszakapják – már, ha egyáltalán fizettek érte. Sőt, valószínűleg azért sem kell fizetniük, amit megtartanak – hiszen a cégekkel való együttműködés egyik haszna számukra éppen a rengeteg, ingyen kapott áru. Amiért nekünk persze fizetni kell. 

3. Előtérben a háttér

Miközben kedvenc influenszered már megint egy újabb zsáknyi ruhát próbál fel valami trendi zenére, észre sem veszed a videó másik, sokkal alattomosabb befolyásoló eszközét. Ez bizony a háttér, általában egy hatalmas gardróbszoba vagy annak egy részlete, a polcok telis-tele a vágyott luxusholmikkal. Egyes vloggerek mögött akár ötven táskát, negyven pár cipőt is össze lehet számolni – és persze ügyelnek arra is, hogy jól lehessen látni a logókat. Vagy éppen azt nézed, hogy valaki rendet rak, ez egy divatos ASMR-videó típus, amelynek lényege, hogy az ismétlődő mozgások és hangok ritmusa megnyugtat és ellazít – egyáltalán, már az is jó érzést okoz, ha látod, hogyan lesz a káoszból rend és tisztaság. 

Csakhogy közben azt is nézned kell, hogy az illetőnek több tucatnyi alapozója, púderkompaktja, rúzsa és sminkpalettája van. Vagy éppen többszáz parfümös üveg előtt sorolja valaki, hogy milyen illatot visel, aki ad magára. Azt hiszed, az üzenet, hogy mindenből tucatszám kell felhalmozni, ha sikeresek és boldogok akarunk lenni, nem hat rád? Tévedsz! 

4.  Nem is annyira kapszula az a kollekció

Egy új marketingfogás úgy ad el, hogy éppen az ellenkezőjét ígéri annak, amit valójában ajánl. Azt hazudja, elég csak kevés ruha/cipő/táska stb. Ez a trükk a kapszula-kollekcióra épít, amely eredetileg azt a pár, klasszikus és időtálló ruhadarabot jelentette, ami sohasem megy ki a divatból, tehát csak akkor cseréled le, ha ronggyá hordtad. Ilyen egy fehér pamuting vagy póló, fekete blézer (nem oversized, hanem tailored, vagyis alakra szabott, karcsúsított), fekete nadrág és ceruzaszoknya, ballonkabát, stb. 

Csakhogy, ha mostanában megnézi az ember, hogy mit árul egy-egy konfekciócég kapszula kollekció néven, az ember összezavarodik: nehéz elhinni, hogy a tollal díszített, hasvillantó selyemtop, a tüllel kombinált miniruha vagy egy óriási, csicsás fülbevaló megfelel a fenti két kritériumnak... Arról nem is beszélve, hogy évente négy-öt kapszula kollekcióról beszélni egyszerűen nincs értelme.

Ugyanakkor mostanában terjedni kezdett az interneten egy új, ahogy ma mondják, kihívás, a project pan, magyarul szó szerint serpenyő projekt, aminek a lényege, hogy el kell érni a serpenyő alját, vagyis teljesen elhasználni a krémeket, samponokat és parfümöket, mielőtt újat vennénk. Kérdés, hogyan lehetne ezt a módszert alkalmazni ruhákra – erről lesz szó a következő bejegyzésben.