Mindenki annak az öt embernek az átlaga, akivel a legtöbb időt tölti

Gondolnád, hogy ha az egyik legközelebbi barátod túlsúlyos, te is sokkal nagyobb eséllyel szedsz fel az idők folyamán plusz kilókat? És azt, hogy még az is növeli a te elhízásod esélyét, ha az ő barátai között van elhízott - akivel lehet, hogy te nem is találkoztál? 

A gondolat eredete 

A mondás, miszerint „Annak az öt embernek vagy az átlaga, akivel a legtöbb időt töltöd ”, Jim Rohn motivációs trénertől, származik. Rohn számtalan sikerkönyvet írt, köztük A jólét és boldogság hét stratégiája címűt. A tőle származó leghíresebb mondás azon a megfigyelésen alapul, milyen hihetetlen mértékben képesek az emberek egymást befolyásolni. Ezt mára már számtalan tudományos vizsgálat is bizonyítja: tudósok és szakértők több évtizeden keresztül kutatták a csoportdinamikát és az emberi kapcsolatok kölcsönhatásait. Az elmélet lényege, hogy az emberek szoros kapcsolataik révén befolyásolja döntéseiket, érzelmeiket és viselkedésüket. A fenti, elhízással kapcsolatos kutatás Nicholas Christakis és James Fowler nevéhez fűződik, több tízezer embert vizsgáltak évtizedeken át. Az eredmény döbbenetes: ha azok között, akikkel a napjaidat töltöd, van egy elhízott ember, 57%-kal nagyobb az esélye, hogy idővel te is túlsúlyossá válsz. 

Megfigyelték ugyanis, hogy a testes emberek rokonai, barátai és közvetlen munkatársai sokkal inkább tekintik természetesnek a túlsúlyt, mint akiknek az állandó társaságában nincs ilyen ember. És ami igazán meglepő: ha a hozzád legközelebb álló öt ember nincs is elhízva, de az ő barátaik egyike igen, már az is 20%-kal növeli az elhízás esélyét - nálad. Hasonló eredményre jutottak a kutatások során a dohányzással kapcsolatosan is. A Nobel-díjas közgazdász, Daniel Kahneman pedig le is ír különböző viselkedési mintákat, amelyek azt mutatják, hogy a társaink hatása milyen mértékben alakítja az életünket. 

Mit jelent az átlag? 

A kifejezés a matematikában az arányosság fogalmát fejezi ki. Ha az öt legközelebbi barát -rokon, kolléga – ránk gyakorolt hatását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az ő életszemléletük, gondolataik és döntéseik közvetlenül befolyásoknak minket. Nemcsak azért, mert velük beszéljük meg a problémáinkat és tőlük kérünk tanácsot, a hatás ennél sokkal finomabb és nehezebben észrevehető: a mindennapi viselkedésük ugyanis mintát jelent számunkra. Például, hogy tésztát és süteményt vagy inkább salátát esznek rendszeresen a társaságunkban. És ha szeretünk valakit, természetesen az egyéniségét egységben fogadjuk el, jó és rossz tulajdonságaival együtt. Ezért leszünk megengedőbbek akár a túlsúllyal és a dohányzással kapcsolatban is. A kapcsolatok tehát nem csupán interakciók, hanem az identitásunk és az önértékelésünk fundamentumai is. 

A következmények 

De hát mit tehetünk? Talán szakítsuk meg a kapcsolatot a legközelebbi barátunkkal vagy rokonunkkal, mert attól félünk, hogy miattuk elhízunk vagy rászokunk a dohányzásra vagy az italra? Arról nem is beszélve, hogy az ember a munkatársait nem tudja megválogatni. A velük töltött idő mennyiségét azonban igen. Ha úgy érezzük, csak rossz hatással vannak ránk, mert arra csábítanak, hogy ebéd után még egy süteményt is tömjünk magunkba, vagy munka után kocsmázni menjünk edzés helyett, sajnos tényleg jobb elgondolkoznunk, hogy a megfelelő társaságot jelentik-e számunkra. Persze a legtöbb ember ennél azért összetettebb, érdemes tehát megfordítani a viszonyrendszert és megpróbálni jó hatással lenni azokra, akikkel a fél életünket töltjük. Érdemes megpróbálni csökkentetni a negatív hatásokat, a pozitívakat pedig természetszerűleg erősíteni. Ha például falánk barátunkat szeretjük, mert okos és szellemes, meg kell próbálni rávenni, hogy egyen egy kicsivel kevesebb édességet, vagy kísérjen el minket egy sétára. Ha azt tapasztalja, hogy jó hatással vagyunk rá, az elmélyíti a kapcsolatot, és még több időt akar majd velünk tölteni. 

A lényeg a tudatosság: ha felismerjük azok erényeit és hibáit, akik a legnagyobb hatással vannak ránk, könnyebben megérthetjük saját döntésinket és preferenciáinkat is. Ha kritikusan szemléljük a kapcsolatrendszerünket és tudatosan alakítjuk a kapcsolatainkat, azzal még nem bántunk meg senkit. Csupán felfogjuk, hogy a társaink hatnak ránk, ezért nagyobb figyelmet fordíthatunk arra, hogy kivel töltjük az időnket. 

Összegzés

A szoros kapcsolatban állók nem csupán információt cserélnek, hanem tapasztalatokat is. Ezért érdemes több időt tölteni azokkal, akik inspirálók és motiválók számunkra, mert nekik köszönhetően személyiségünk jelentős fejlődésen mehet keresztül, ami jobb döntéseket és ezeknek köszönhetően magasabb életminőséget eredményezhet. Végső soron a „mindenki annak az öt embernek az átlaga, akivel a legtöbb időt tölti” tétele arra figyelmeztet minket, hogy az emberi kapcsolatok létfontosságúak az identitás szempontjából is. Nem csupán színesítik életünket, hanem alakítják is. Érdemes tehát példát mutatni és körültekintően megválogatni, hogy kiket ajándékozunk meg egyik legnagyobb kincsünkkel: az időnkkel.