Nem is gondolnád, milyen veszélyes a kényszeres vásárlási ​mánia

A kényszeres vásárlás egy úgynevezett oniománia, vagyis pszichológiai rendellenesség, amelyet a kontrollálhatatlan vásárlási vágy jellemez. Az ebben szenvedők gyakran olyasmit is megvesznek, amire valójában semmi szükségük. A vásárlás számukra átmeneti boldogságot, kielégülést nyújt. Átmeneti, ez a kulcsszó és a bajok forrása. De előbb lássuk, milyen okok állhatnak a shopaholizmus vagy boltkórosság mögött: 

1. Negatív érzelmek.

 Szorongás, depresszió vagy alacsony önértékelés. Az új holmi megszerzése éppen úgy örömérzetet keltő dopaminforrás, mint a csokoládé vagy az alkohol (ez utóbbi is cukor), feldob és ellazít. Ráadásul működni kezd egy hibás logika: a megvásárolt dolog tulajdonságait a függő személy áttételesen magának tulajdonítja, vagyis magát gondolja újnak, tökéletesnek és izgalmasnak. Sőt, ami még nagyobb probléma, az árral is azonosul, tehát számára a drágább holmi azt sugallja, hogy a vásárlója értékesebb. 

2. Stressz

 A vásárlás sokszor menekülő út a mindennapi élet stresszétől, ugyanis segít elfelejteni – és elfedni – a feszültséget okozó problémákat. Az új dolgok megszerzése, sőt már a belépés a boltba és a válogatás, próbálgatás izgalma éppúgy beindítja a boldogsághormonok termelődését, mint más függőknél bizonyos anyagok – innen az angol elnevezés, az alkoholizmus mintájára. Az érintettek gyakran beszámolnak arról, hogy a vásárlás pillanataiban úgy érzik, hogy visszanyerik az irányítást az életük felett. Mint látni fogjuk, ennél nagyobbat nem is tévedhetnének. 

3. Jutalom

 Tipikus az is, hogy a kényszeres vásárlók így jutalmazzák magukat, ekkor egy rossz szokásról beszélhetünk, de a háttérben itt is szinte mindig az első két pontban leírtak állnak. Vagyis megint csak arról van szó, hogy valaki egy rossz érzéstől akar megszabadulni vagy legalábbis kompenzálni, és a kellemes érzést egy bizonyos cselekvéshez, a vásárláshoz kapcsolja. Sajnos a szokássá vált tevékenységek leküzdése sem sokkal kisebb feladat, mint egy függés megszüntetése, mert szinte teljesen automatikussá válnak, és csak a legnagyobb, sokszor hónapokig tartó tudatossággal lehet leépíteni, illetve egy másfajta szokással helyettesíteni. 

4. Identitáskeresés.

Itt pedig egy rossz minta követéséről beszélhetünk: a reklámok, a Tiktokvideók és Insta reelsek influenszerei mind fogyasztásra buzdítanak. Azok, akiknek gyenge az önbizalmuk és állandóan külső megerősítést keresnek, mindenáron hasonlítani akarnak az általuk csodált, magabiztos, gazdag és sikeres influenszerekre. Vagy egyáltalán, olyanok akarnak lenni, mint mások. Ekkor a vsárlás kétszeresen is csábító: a külső hasonlóság, illetve az állandó trendkövetés már önmagában is másolandó minta, és ennek része, de eszköze is a vásárlás. 

A probléma, hogy vásárlás okozta kielégülés általában rövid életű, és a legtöbb esetben több súlyos következménnyel is jár. 

Először is, a vásárlási zavar komoly pénzügyi problémákat okozhat. Az érintettek gyakran adósságokat halmoznak fel, mert képtelenek leállni a vásárlással. Ez persze bűntudatot és az önértékelés még súlyosabb sérülését idézi elő, hiszen a vásárlásfüggő pontosan tudja, hogy árt magának, hogy egyre kilátástalanabb pénzügyi helyzetbe kerül a függősége miatt, ezért egy ördögi kör csapdájába kerül: ami átmenetileg boldogságot okozott és az az illúziót, hogy ura a saját életének, valójában oda vezet, hogy tovább csökken az önértékelése és egyre kiszolgáltatottabbnak érzi magát, amitől nő benne a szorongás és a stressz, ami miatt tovább erősödik a vágya a vásárlásra…. 

Innen már csak egy (logikus) lépés, hogy a kényszeres vásárlás a társadalmi kapcsolatokra is negatív hatással lehet. Az érintettek ugyanis szégyellik a függőségüket és ezért titkolják a családtagok és barátok elől, ami oda vezet, hogy elszigetelődnek és magányosak lesznek – ez persze még tovább rontja a mentális egészségüket. 

Összetett jelenségről van tehát szó, amely számos pszichológiai, pénzügyi és társadalmi következménnyel jár. A súlyosabb esetekben, amikor a kényszeres vásárló teljesen elveszíti az irányítást az élete felett, lelki és egzisztenciális értelemben is mélypontra jut, mert szenved a függéstől és óriási adósságot halmozott fel, mindenképpen szakember segítségét kell kérni. 

A legjobb persze, ha valaki nem vár eddig, hanem amikor már tudatában van a bajnak és zavarja a saját viselkedése, pszichológushoz fordul, aki segít megérteni a vásárlás mögött álló motívumokat és új, egészségesebb megküzdési stratégiákat kialakítani. De, aki még érez elég erőt magában, néhány egyszerű szabályt betartva fokozatosan leküzdheti a shopaholizmusát – ezekről a módszerekről lesz szó a következő blogbejegyzésben.