Így tervezd meg a háztartásod költségvetését, ha nem akarsz bajba kerülni!

Ha fogalmad sincs, mennyit költesz havonta, esetleg hó végére már kölcsönkérsz, amit aztán a következő fizetésedből kell megadnod, könnyedén adósságcsapdában és teljes pénzügyi káoszban találhatod magad! Pedig a megoldás egyáltalán nem bonyolult, nem kell hozzá drága applikáció vagy gazdasági diploma, és semmi szükség videókat nézni a kettős könyvelésről – elég egy füzet és egy toll! 

1. Tudd, hogy állsz!

Első lépésként egy hónapon át minden költésedről kérj nyugtát vagy számlát, és kérd ugyanezt a párodtól is, amennyiben közös kasszán vagytok! Ne feledkezz el az interneten rendelt holmikról sem, az igazoló emailt nyomtasd ki. Hogy miért? Mert a kézzel fogható bizonyítéknak nagyobb a súlya, mint a virtuálisnak, amellett, hogy EGYSZERRE kell lásd, mire mennyit adsz ki harminc nap alatt. Azután a nyugtákat rendezd csoportokba, amelyek megegyeznek a harmadik pontban felsorolt kategóriákkal. Jó, ha időrendbe teszed őket, legfelülre kerüljön az utolsó elismervény, és írd rá a kategória teljes összegét, amit élelmiszerre, ruhára vagy tankolásra költöttél. Ha sms-t kapsz a költéseidről, akkor is készíts egy listát ennek megfelelően, az aljára kerüljön a végösszeg. Végezetül add össze a részeredményeket – ennyibe került számodra az élet az adott hónapban. 

2. Tudd meg az igazságot!

 Azután írd fel, hogy mennyi a teljes havi nettó bevételed, vagyis, ha vállalkozó vagy, a számládra érkező pénzből vond le az össze adót, amit be kell fizetned – ezeket elég pontosan megtudhatod a könyvelődtöl vagy akár az internetről –, az ugyanis nem a tiéd, jobb, ha hozzá sem nyúlsz, mint ha később, az adófizetési határidő előtt kezdesz kapkodni, hogy előteremtsd ezt az összeget. Dolgozz a legszigorúbban vett nettóval, ne adósodj el önmagad felé azáltal, hogy elköltöd azt is, amit később be kell fizetnek adóra. Ha családod van, vagy a pároddal közös kasszán éltek, értelemszerűen a közös bevételt kell nézni. És eljött az igazság pillanata: hasonlítsd össze a nettó bevételed és az összes kiadásod összegét! Ha a kettő egyenlő, vagy a bevételed nagyobb: gratulálok, megtakarítottál! Ha azonban a kiadásod nagyobb, valószínűleg adósságod van:  kölcsönkértél vagy hitelkártyára vásároltál. 

3. Tervezz!

 Akár kijöttél a pénzedből, akár nem, fontos, hogy tisztán láss. Utóbbi esetben egyenesen létfontosságú, különben nem fogod tudni, hol nyújtóztál messzebb, mint ameddig a takaród ér. Most kell a füzet, ha eddig még nem nyitottad ki: írd fel legfelülre a hónap nevét és a nettó bevételedet. Azután készíts egy táblázatot három oszloppal: a kategória neve, a tervezett és a valós kiadás. Nem bonyolult, igaz? Főleg azoknál a kiadástípusoknál van könnyű dolgod, amelyek minden hónapban azonosak, mint a lakbér, a közös költség, az autód cascója, esetleg hiteltörlesztés. Vannak havonta nagyjából megegyező tételek, mint a tankolás, és olyanok is, amelyek változhatnak, mint például, hogy mennyit költesz élelmiszerre vagy szórakozásra. Utóbbi esetben segít a számlakupac, nézd meg az adott kategória előző havi összegét, és tervezz azzal! És most jön, ami nekem bevált: ezeknél a változó összegű költéseknél minden hétvégén (vagy a hét azonos napján) írd be ceruzával, hogy ADDIG mennyit adtál ki. Így figyelmezteted magad, ha azt látod, hogy az első héten annyit költöttél ruhára, mint a tervezett egész összeg kilencven százaléka. 

4. Lássuk a kategóriákat

Elöljáróban elmondanám, hogy a sokak által favorizált 50-30-20 szabályt nem érzem fenttarthatónak. Eszerint ugyanis a 20 százalék félretett pénz mellett 30 százalékot költhet az ember a vágyaira, vagyis szórakozásra, utazásra, hobbira. Persze, ez a kategória is fontos a lelki egészég szempontjából. Csakhogy a szabály szerint mindennek, ami a létfenttartáshoz szükséges, vagyis a rezsinek, élelmiszernek, utazásnak, autó-fenttartásnak, sőt, az esetleges hiteltörlesztésnek is bele kellene férnie a maradék ötven százalékba. Ez persze a magasabb fizetések esetében elképzelhető, főleg, ha nincsenek még gyerekek, de egy átlagos jövedelmű családnál nem életszerű. Amúgy ha valaki olyan szerencsés, hogy átlag feletti a jövedelme, talán jó, ha elgondolkozik, hogy tényleg tíz százalékkal többet fordít-e élvezeti cikkekre, mint hogy inkább félretenné - ugyanis a legcsodásabb luxuséletnek is vége szakadnak, erről írtam egy korábbi bejegyzésben sokkoló példákat. Én inkább a következő jövedelemfelosztást tartom valóban fenttarthatónak:

- Rezsi: albérlet díja, közös költség, közüzemi számlák, biztosítások, a videómegosztók előfizetése és a telefonodra letöltött applikációk is, ha havidíjasak. Ide tartozhat a gyereked vagy gyerekeid zsebpénze és az osztálypénz is, ha havonta fizetitek, illetve a különóráik díja. Sőt az utazás költségei is: a benzin és a különböző havi bérletek. Ne feledkezz el az olyan, ritkábban jelentkező tételekről sem, mint a kocsid kötelező biztosítása, a súlyadó, a casco vagy az ingatlanodat terhelő helyi adók! A legjobb, ha ezekre minden hónapban beírsz egy arányos részt, hogy ne vágjon földhöz, ha egy összegben kell kifizetned a szokott kiadásokon felül. És most jön a lényeg: egy finanszírozható költségvetés esetében ez az összeg nem haladja meg a teljes bevételed 30 százalékát.

- Adósságtörlesztés: mindegy, hogy hitel vagy a nagymamának tartozol: a havi összege maradjon a bevételed 10 százaléka körül vagy az alatt.

- Élelmiszer és higiénia: ide tartozik a bevásárlás mellett az ételrendelés és az is, ha a munkahelyed menzájá ebédelsz, valamint a gyerekeid iskolai étkezése, sőt, ha valaki rendszeresen szed gyógyszert, annak az ára is. Ne feledkezz meg a kutyák, cicák, más háziállatok ellátmányáról sem! Jó esetben nem léped túl a bevételed 20 százalékát.

- Élvezeti cikkek, szórakozás: ide tartozik minden, ami az előző pontból kimaradt, tehát a ruházkodás, könyvek, a gyerekeid játékai, a sport: fitnesz- vagy uszodabérlet például. Aztán az utazás, kulturális programok (mozi, színház) vagy a bulizás, vacsora egy drágább helyen. Erre ne költs többet, mint a kereted 20-30 százaléka: ugyanis, ha van adósságod, annak a törlesztése bizony ezt a részt fogja csökkenteni, hiszen a rezsi és az étkezés, tisztálkodás kevésbé rugalmasan alakítható.

- Félretett pénz: ha eddig erre nem szántál egy forintot sem, az bizony óriási hiba! Fontos, hogy legalább 10 százalék legyen, de az ideális, ha a bevételetek 20 százalékát meg tudjátok spórolni. Valójában ugyanis két tartalékot kell képezni: egy hosszú távút, amit akár lekötsz, hogy kamatozzon, élet- vagy nyugdíjbiztosításba fizeted vagy befektetsz, és egy vésztartalékot. Mert váratlan kiadás sajnos mindig adódik: lerobban az autó, elromlik a mosógép, vagy állatorvoshoz kell vinni a kutyust…

A következő lépés, hogy megvizsgálod a részösszegeket, így kiderül, hogy előző hónapban, amikor még nem terveztél, tartottad-e a helyes költségvetési arányokat.  A tervezett kiadásnak ugyanis az ideális számot kell(ene) tükröznie, és ha azt tapasztalod, hogy összességében túlléped a keretedet, az egyes kategóriákban tetten érhető, hogy miért aránytalan a költségvetésed. A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogyan tudod ezeket az aránytalanságokat helyrehozni!